A kisváros Budapest közvetlen határán helyezkedik el, igen kedvelt és keresett a fővárosból kitelepülni szándékozók körében is. Hegyvidéki környezete és klímája még inkább növelik vonzerejét, így egyre többen választják lakóhelyül.

Budakeszi a Budai-hegyek medencéjének peremén terül el, a János-hegy vonulatainak délnyugati lejtőin, változatos domborzattal.

Közlekedés:
A Lánchíd budai hídfőjétől 12 km-nyi távolságra van. A 7 km-re lévő Moszkva tér fontos tömegközlekedési csomópont, ahonnan a Metró vonalakkal a főváros bármely része gyorsan elérhető. A BKV 22-es buszjáratával az egyetlen járható útvonalon, a Budakeszi-hágón keresztül közelíthető meg. Az agglomeráció környező települései (Budaörs, Törökbálint, Páty, Zsámbék-Tök, Bicske, Telki, Budajenő,…) Volán távolsági buszokkal érhetők el.
Az autópályák (M0, M1, M7) felé vezető út végén, 5 km-nyire érhetők el. Budaörs fejlett infrastruktúrával és számos multinacionális bevásárló-központtal rendelkezik.

Intézmények, szolgáltatások:
Alapszintű egészségügyi ellátás biztosított a felnőtt- és gyermekorvosi rendelőkben, fogászatokon, tüdőgondozóban. A település határában lévő szanatóriumokban többféle szolgáltatás is elérhető. Kistérségi oktatási központ, nyolcosztályos általános iskolával, két gimnáziummal, zeneiskolával, óvodákkal és bölcsődével.
Nagyobb és kisebb élelmiszerboltok, gyógyszertárak, postahivatal, több bank és okmányiroda is működik a településen. Budakeszi kulturális és művelődési centrum, pezsgő életű művelődési házzal.
A településen sok értelmiségi, művész, zenész, építész, tudós, politikus  lelt otthonra. Közülük sokan színesítik a kimagasló szellemi életet.

Földrajz:
A Budakeszi-medencét körülölelő hegykoszorú védettséget biztosít, és déli irányú nyitottsága módosítják időjárását, igen magas a napos órák száma. Gyakran a fővárostól eltérő időjárási viszonyok alakulnak ki.
A város három egységre tagolódott, a belterület és Makkosmária üdülőövezet összeépült. A Nagyszénás-zug zártkert és üdülőövezet Budaörs irányába kissé távolabbi terület.
Számos impozáns, igényesen megépített lakóház vonzza a kitelepülni vágyókat a település mindhárom területén.

Környezet, idegenforgalom:
A fővárosiak kedvelt kirándulóhelye a Vadas-park. A Makkosmária kegytemplomhoz számtalan hangulatos erdei ösvény vezet, melyeken továbbhaladva egészen Budaörsig lehet jutni.
Telki felé 4,5 km-re, a Budakeszi Arborétumban a fenyőfélék válogatott gyűjteményét ismerhetjük meg, melyek látványa a gondosan tervezett utacskákról maradandó élményt nyújt.
A jó levegőre alapozva épültek az évszázados szanatóriumok, melyek ma is országos hírű gyógyító, rehabilitációs szolgálatot végeznek.
Az utóbbi időben több családias, hangulatos panzió és étterem nyílt.
Budakeszi nem használja ki a lehetőségeinek megfelelően ideális természeti és földrajzi adottságaiban rejlő tartalékokat, az idegenforgalmi fellendülés várat magára. Komplex idegenforgalmi turista vonzerő megteremtéséhez újabb fejlesztések és beruházások szükségesek.

Történelem:
A környék az őskortól lakott volt. A honfoglalást követően benépesült, évszázadok óta ún. úti falu. A török hódoltság után Zichy Péter gróf külföldi telepeseket hívott be Bajorországból, a Rajna vidékről, Ausztriából, Cseh-morva országból. Az 1739-es pestisjárvány megtizedelte a települést, ezt követően fokozatos német betelepítések történtek.
A viszonylag hosszú egyenletes fejlődést és arculat kialakulást követően, a II. világháború után kitelepítették a sváb lakosság nagy részét. A kiürült házakba a történelmi Magyarország különböző távoli tájairól egymástól idegen, nehézsorsú, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai családokat költöztettek be. A különböző szokások, érdekek és anyagi helyzet fölborította a két évszázados fejlődést. A virágzó családi gazdaságok felosztásra, állami tulajdonba kerültek. A lakóépületek nagy részébe több család költözött és élt szerény körülmények között.

Építészet:
Budakeszi történelmi településmagva (Fő u., Erdő u., Széchenyi u.)a mai napig megőrizte a betelepítés-kori telekosztását. A ma álló legkorábban épült házak 1838-ban, a legtöbb a XIX-XX. század fordulójától 1930-as évekig készült. A sváb házakat frank mintára építették, a közös udvarok lakói többnyire rokonok, szülők és gyermekeik, vagy testvérek lakták a többnyire szakaszosan bővülő házakat. Az ingatlanoknak ez a csoportja ma is több, nem rokonságból eredő tulajdonban van. A házakhoz nyitott verandát építettek többnyire fából, szépen faragott, mintás részletekkel, melyet többnyire zöldre festettek. Az ún. ófalu részben ez a jellegzetesség a mai napig megmaradt. Külön típust képviselnek az 1890-1900-as években épült nyaralók (pl. Rákóczi u., Erkel u.) és városias lakóházak (pl. Virágvölgy u., Jókai u.), melyek a település alaphangulatának meghatározó elemei a mai napig.
Már a századforduló elején kedvelt üdülőhely volt, sok budapesti polgár kereste föl üdülési céllal. Számtalan kisvendéglő, kiskocsma, turistaház szolgáltatását élvezték a pihenni vágyók.
Az itt élők gazdálkodással és bortermeléssel foglalkoztak, melynek bizonyítéka a még ma is meglévő pincesor (Pátyi út) és a volt présházak. A ki- és betelepítések, az államosítások következtében a virágzó település szétzilálódott, fejlődése évtizedekre lelassult.

A később felparcellázott és beépített részek kertvárosi jellegűek. A rendszerváltás óta belterületbe vont részeken (Barackos) a mai kor ízlésvilágát tükröző villanegyed alakult ki. A régi zártkerti területek Makkosmária és Nagyszénás-zug ma üdülőövezetnek számítanak. Ezeket a részeket is sokan választják állandó lakóhelyül. A fejlődés ütemét a helyi szabályozások késleltethetik, de megállítani a megnövekedett igény miatt nem lehet azt.

Budakeszi déli városrésze, a Budaörsi és Pátyi út mentén a környezetbarát kereskedelmi, szolgáltató és ipari övezete. Számtalan vállalkozás települt ide. A fejlődés folyamatos, a Szőlőskert II. újabb beruházásokkal bővíti a vállalkozások számát. A lakóterületek bővülése az elmúlt időszakban a környező településekhez képest megtorpant. Az új parcellázású területek fejlesztése, a belterületbe vont telkek közművesítése a felmerülő igény ellenére kellő hivatali kezdeményezés, érdekeltség és organizáció hiányában több mint tíz éve áll. Az építési telkek száma a kereslet miatt megfogyatkozott, korlátozott számban találhatók a településen.
Az újonnan épült házak egyre igényesebb megjelenésükkel teszik egyre vonzóbbá a városka arculatát.